A Karácsony a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe. Jézus születését a 4. század óta december 25-én ünneplik. A karácsony és az újév ünnepe és étkezési sajátosságai. A keresztény étkezési kultúra legtöbb elemét az ünnepekben találjuk meg. Az egyházi év az Adventtel indul, amely november 30-ához legközelebb esõ vasárnappal kezdõdik, és december 24-ig tart. Az Advent a karácsonyi készülõdés idõszaka, amihez számos népszokás tartozik.

Ezt az idõszakot a szegényesebb, böjtös étrendek jellemzik. December 24-én, karácsony vigíliáján ebédre húsmentes ételeket, pl. tojáslevest, mákos gubát fogyasztanak. A karácsony böjtje szenteste ér véget. A karácsonyi asztalra helyezett ételek - a szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma stb. - a néphit szerint a család tagjainak az egészségét biztosítják.
A hagyomány szerint szilveszterkor este nyulat, halat, őzet vagy szárnyast kell enni, mert a hal elúszik, a nyúl és őz elszalad, a szárnyas pedig elrepül az óesztendő gondjaival. Az újévi ételekre szintén hatással vannak a babonák. Ilyenkor szoktak a meggazdagodás reményében lencsét enni, levesként vagy főzelékként, illetve sült malacot, amely a szerencsét felénk túrja az ormányával.
Előzzük meg a panaszokat!
Manapság a karácsonyról szinte mindenkinek a fenyőfa, a szeretet, az ajándékozás, a rokonlátogatás, a vendégvárás jut eszébe. Ezeken a nagy családi összejöveteleken természetesek a finomabbnál finomabb ebédek és vacsorák. Ilyenkor minden háziasszony szeretne kitenni magáért, a legkülönfélébb és legfinomabb ételeket készíteni.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy ez alatt a pár nap alatt mindenből, ami az asztalra kerül, jól belakmározzunk, és persze utána jelentkeznek az ezzel járó problémák is, mint pl. a gyomorrontás, az epeköves roham és a sokak által rettegett súlyfelesleg. Ezeket a kellemetlen következményeket elkerülni sokkal könnyebb, mint a már kialakult tüneteket megszüntetni.
Az ünnepek alatt gyakran megyünk vendégségbe rokonokhoz, barátokhoz, ami természetesen többfogásos ebédekkel, illetve vacsorákkal is együtt jár. Ha tudjuk, hogy vacsorára vagyunk hivatalosak, pl. a nagyszülőkhöz, érdemes az otthoni ebédet kicsit könnyedebbre fogni, hogy a vacsoránál ne kelljen arra hivatkoznunk, hogy már az ebéd alkalmával jóllaktunk.
Így nyugodtan ehetünk este a nagyi finom ételeiből, anélkül, hogy a napi szükséges energiamennyiséget túllépnénk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szeretet ünnepe nemcsak az evésről szól, és egészséges ételeket az ünnepek alatt is lehet készíteni.
Mit eszünk általában és mit kellene ennünk?
Egy komplett ebéd részét képezi az étkezés elején a leves, ami a karácsonyi ebéd alkalmával általában húsleves, vagy halászlé. Mivel a december a disznóvágások időszaka is, karácsonykor sok családban a disznótoros hurka, kolbász, sültoldalas, valamint a töltött káposzta képezi az ünnepi ebéd vagy vacsora csúcspontját.
Ezek azonban egyáltalán nem tartoznak az alacsony energiatartalmú ételek közé, ezért célszeru, ha az ünnepi menü nem csak a disznótoros ételekből áll, hanem emellett csirkéből, pulykából vagy tengeri halakból készült ételek is az asztalra kerülnek.
Így ha olyan vendég érkezik, aki szeretné elkerülni a másnapi gyomorrontást vagy az ünnepek alatt is vigyázni akar az alakjára, az is tud megfelelő ételt választani anélkül, hogy megsértené a házigazdát.
Az egészséges táplálkozást természetesen befolyásolja a mennyiség és a minőség. Az ünnepek alatt a mennyiség betartása nyilván nehezebb, mint egyébként, így ilyenkor még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségre, már a nyersanyag kiválasztásánál is. Például egy töltött káposzta ugyanúgy elkészíthető sovány pulyka-, vagy csirkehúsból, mint félzsíros, vagy zsíros sertésből.
Kívánatos lenne, hogy az ünnepek alatt is kerüljenek terítékre a különféle saláták, amelyek akár a főétkezések mellé, akár önálló köretként fogyasztva is ízletesek, gusztusosak és laktatóak lehetnek.
Édességek, desszertek helye és szerepe az ünnepek alatt
A karácsonyi étkezések másik jellegzetessége a kiadós, többfogásos ebédek illetve vacsorák után asztalra kerülő különféle édességek, desszertek. Ajánlatos lenne, hogy a sütemények közül inkább a gyümölcsös, vagy a pudingos édességek kerüljenek előtérbe a vajkrémesek helyett. A különféle édességeket, pudingokat készíthetjük édesítőszerrel is, amelyeket a fogyókúrázók, illetve cukorbetegek is nyugodt szívvel fogyaszthatnak.
A karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan "kelléke" a szaloncukor, valamint a mikulás ünnepről maradt csokimikulás és egyéb édesség. Ezek fogyasztása szinte már részét képezi az ünnepeknek, ezért nem is kell a csokoládékat számuzni az ünnepi asztalról, de érdemes ezeket a főétkezések zárófogásaként fogyasztani.
Praktikus lehet, ha a desszertek ízlésesen, célszeruen falatkákként vannak tálalva. Ennek a kívánalomnak tökéletesen megfelel a karácsony egyik jelképe a szaloncukor, ami sokszor még jobban is esik egy bőséges lakoma után, mint pl. egy vajkrémes tortaszelet. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az asztalra kitett "nasis" tálcák mellett legyen egy gyümölcsös tál is.
Karácsonykor is többször-keveset
Az ünnepi étkezések alkalmával érdemes szem előtt tartani, hogy e pár nap alatt is naponta többször és keveset együnk, de törekedjünk legalább a reggeli, ebéd és vacsora megtartására. Semmiképp sem ajánlatos ilyenkor kihagyni a reggelit és az ebédet azért, hogy majd jó éhesen belakmározhassunk az ünnepi vacsorából.
Sportolás
Ha a hízás elkerüléséről beszélünk, akkor mindenképp érdemes a sportolást is megemlíteni. Az ünnep sem lehet akadálya annak, hogy naponta mozogjunk egy kicsit. Ez lehet egy ebéd utáni kis séta, hógolyózás vagy szánkózás. Napi 1-1 óra testmozgás még jobban hozzásegít minket ahhoz, hogy karácsony után ne félve álljunk a mérlegre.